
A mindennapok során rengeteg információ és inger ér minket, amelyeknek a feldolgozása és megértése a központi idegrendszer feladata. Mindennek alapja, hogy ép érzékszervekkel rendelkezzünk, úgy mint: taktilis (tapintó), vesztibuláris (egyensúlyi), propriocepciós: szagló-, látó-, halló-, ízlelő-szervek, rendszerek. Ép érzékszervek mellett tudnak csak fejlődni a testtartás, a test két oldalának összehangolása, az ingerfeldolgozás, a testséma és a csecsemői kori reflexek gátlás alá vonódása. Amennyiben az előbb említett szenzomotoros képességek fejlődése rendben zajlott vagy fejlesztéssel felfejlődött, elkezdenek ráépülni a magasabb kognitív funkciókat igénylő tevékenységek mint, a figyelem, a szem-kéz koordináció, a nyelvi funkciók, a térérzékelés, a mozgástervezés és végül mindennapi tevékenységek, a tanulás.
Láthajtuk az ábra segítségével, hogy milyen sok képességünknek kell megfelelő fejlettségi szinten lennie ahhoz, hogy gondolkodni, írni, olvasni, számolni, tervezni, problémát megoldani és még sok más az életünk során fontos tevékenységet tudjunk megtenni.
Iskolás korú gyermekeknél, amennyiben nehezen tudják megtartani a figyelmüket, nehezen megy számukra az olvasás, az írás, a számolás elsajátítása, nagy valószínűséggel nem elég koncentrációs és/vagy kognitív feladatokat végezni, csak az olvasást, az írást, a számolást gyakorolni. Meg kell nézni az alsóbb szinteket (lásd: tanulási piramis) amelyekre mindezen tevékenységek épülnek, hogy megtudhassuk, mik azok a területek, amelyek fejlesztést igényelnek. A fejlődés kulcsa mindenképpen mozgáshoz, a mozgásfejlődéshez köthető. Egyik terápiája pedig a Komplex mozgásterápia.
Azért hogy megtudjuk, gyermekünk vajon hogyan fog teljesíteni az iskolában, nem kell megvárni az első osztályt. Az idegrendszeri éretlenség, a “zajos” agyműködés tünetei általában már a korai években, óvodás korban jelentkeznek. Amennyiben vannak gyanújelek érdemes utánajárani egy Komplex mozgásterápiás felmérés keretein belül a fejlesztési lehetőségeknek.